Amikor egy 4 napos újszülött vigasztalhatatlanul sír és az édesanyja karjaiban nyugszik csak meg.
“Mit kell ilyenkor csinálni?” – hangzik a kérdés.
“Ha mindig ölbe veszem, elkényeztetem?” – aggódik az anya.
Olyan új kihívással találkozol, ami eddig nem volt az életedben.
Ez a kis jövevény téged akar minden pillanatban. De mit tegyél?
Még soha nem volt eddig senki az életedben, akinek az élete, a léte rajtad múlt volna. Ijesztő és félelmekkel teli érzés. Tanácstalan és bizonytalan vagy. Olyan ösvényre kerültél, ahol még soha nem jártál. Elolvastál sok könyvet, felkészültél rá, hogy gyermeked lesz. Megtanultál mindent, amit csak lehetett és most itt van, és te tehetetlennek, tanácstalannak érzed magad.
Gondold végig mi történik a babáddal a megszületése utáni hetekben! Kényelmes, ideális otthonát hely szűke miatt, számára is nehéz úton elhagyva egy idegen világba került. Ismeretlen új ingerek érik. Hideg van, erős a fény, megszűnt a lebegés, a testére ruhát adnak, nincsenek határok. S valami fájdalmas érzés a gyomra táján, ó, igen az éhség.
Ebben az ijesztő világban szinte csak egy biztos pont van. Az anyámat akarom! Eddig mindig ott volt nekem! Folyamatosan ringatott, amíg a teste része voltam.”
Állandóan érintett és észrevétlenül táplált. Ebben a világban minden ismeretlen. “Igen az Anyámat akarom!” – mondja újra és újra.
De az ő nyelve a sírás. Így csak sír, sír és sír. Vedd ölbe nyugodtan! Szüksége van ebben az idegen világban a közelségedre, a bőröd illatára, a tested melegére, az általad nyújtott biztonságra.
Adj elegendő időt neki, hogy alkalmazkodhasson ehhez a világhoz! Légy állandó az életében! Ezzel tudod őt segíteni, hogy biztonságos legyen számára ez a világ.
Ne gondolj most az elkényeztetésre, ne hallgass a jó szándékú tanácsadókra! Csak ringasd, öleld és etesd, amikor szüksége van rá! Te vagy az egyetlen biztos pont az életében. Tudom ez most hihetetlen a számodra, de kérlek hidd el, nem lesz ez mindig így!